Egy esős nap. Hát igen, lehet, hogy furcsa, de nem igazán vagyok hozzászokva ehhez. Phoenix-ben jóformán az év minden napján tikkasztó meleg van. És itt pont az ellenkezője. Minden nap esős. Már épp leszállt a gép és megpillantottam apám cirkálóját. Tényleg, ha iskolába akarok járni, akkor szükségem lesz egy autóra. Csak nem vihet apám minden nap a suliba.
- Szia Char… vagyis apu!
- Szia Bells! –mondta miközben jó erősen megölelt – Már nagyon hiányoztál, rég láttalak.
- Hát igen, pár éve …nekem is hiányoztál-mondtam miközben visszaöleltem.
Beszálltunk az autóba és már mentünk is Forksba- az új lakhelyemre és egyben szülővárosomra gondolok- A házunk semmit sem változott mióta nem láttam. Megálltunk a felhajtón és apu már vitte is a csomagokat az új szobámba. Úgy látom, hogy örül az ittlétemnek.
- Beszereztem pár új cuccot a szobádba. És persze kifestettem a falakat. Remélem, szereted a narancssárgát. - mondta apu
- Persze, az nagyon jó szín. És köszi a cuccokat.
- Nos, akkor amíg kipakolsz addig lemegyek és rendelek egy pizzát. Gondolom már te is éhes vagy-mondta apa.
- Igen éhes, de én is főzhetek valamit. Anya megtanított főzni.
- Ugyan, ne fáradj. Biztos kimerítő volt az utazás. Na megyek, jó pakolást!- mondta mosolyogva.
Gyorsan elpakoltam a cuccaim, és leültem az íróasztalom amire már elhelyeztem a laptopom. Anya vette nekem, mert szerinte állandóan tartanunk kell a kapcsolatot, még ha csak virtuálisan is. Megnéztem az e-maileket, vagyis amiket anya írt és válaszoltam rájuk. Majd felkaptam a piperetáskám és elmentem a fürdőbe. Vettem egy jó forró zuhanyt, hogy átmelegítsem magam, mert itt ahhoz képest hogy nyár van nincs több a hőmérséklet - a szabadban- 15°nál. Lementem ettem egy szelet pizzát, adtam apának egy jó éjt puszit majd mentem is lefeküdni. Fárasztó nap volt a mai. Igazából nem nagyon tudtam aludni, mert az eső koppanását a tetőn még akkor is lehet hallani, ha a fejem a párna alá dugtam. Nem tudom, hogy lehet ezt megszokni. Nem csoda, hogy anyám utált Forksban élni. Nagy nehezen elnyomott az álom. Már csak arra emlékszem, hogy mikor utoljára néztem az órára az már fél 1-et mutatott
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése